A Kaland Vége-prológus (webforditas.hu használata,így lehet,hogy nem pontos a fordítás)
Több mint 100 000 évvel ezelőtt...
Angonce szándékosan sétált egy üres kőfal irányába a kamrája hátsó részében.
Ahogy a magas, kíméletes alak közeledett,azok a blokkok, amik előtte voltak, a fal lágyult és elmozdult miközben alakított egy nyílás bontakozott ki.
Kibámult az új ablakon a hegyekre és az alatta levő erdőre,de szomorúság és sajnálat kavargott a sötét szemeiben.
Gyakran állt itt azelőtt miközben mérlegelte Spherus Magna szépségét.
Bara Magna déli sivataga a nagy északi erdőbe ez az elkábító látképek egy helye volt
és tudásra végtelen lehetőségek.
Angonce az életét kitöltötte a legnagyobb felfedezés a rejtélyek közt, és sokkal több éven keresztül reménykedett az üldözésben.
De most ez sokkal másabbnak tűnt.
Megfontolt minden tesztet, amire tudott gondolni és a felfedezései ellenőrzöttek.
Mindig ugyanaz lett az eredmény: Spherus Magna pusztulásra volt ítélve.
(ma már többet nem tudok lefordítani,mert nagyon fáradt vagyok,de folytatom,hacsak Viktor le nem fordítja)
(remélem azért tetszik valamennyire) |