A vég egy új kezdet eljövetelének szülőatyja!
A vég egy új kezdet eljövetelének szülőatyja!
Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Cikkek
 
Karakterek
 
Egyéb történetek
 
Történetek
 
Rövid ki-kicsoda
 
Rövid mérlegelés
 
Tuyet Toa halálai

 

 

Tuyet Toa halálai

írta Greg Farshtey

Fordítás: Viktor24
Tisztelettel írtam Dashiell Hammett és David V. Reed számára

Lhikan, a Tuz Toája csöndesen ácsorgott a gyülekezo sötétben. Egy kisebb tömegnyi matorán gyult össze köré, és ijedten sugdolóztak egymáshoz. El tudta képzelni, milyen döbbenetet és rémületet éreznek most – elvégre o maga is érezte.
- Hogy történhetett ez? Ta-Metrut olyan sokan védik… - mormogta Lhikan.
- Mata Nui akarata néha igen rejtélyes tud lenni. – mondta Dume Turaga. – Már megkértem Jallert, hogy vizsgálja meg a balesetet.
Lhikan letérdelt a ta-matorán merev, összeroncsolt teste mellé. Ott feküdt, ahová elesett, miután egy olvadt protodermiszt tároló tartály megmagyarázatlan módon feldult és reáömlesztette az izzó anyagot. Szörnyu volt így meghalni.
- Parancsold el innen a lakosokat! – mondta Lhikan Duménak. – A terület nem biztonságos. Amint Nidhiki Toa visszajön –
- Visszajöttem. - A Levego Toája könnyedén landolt bajtársa mellett.
- Megvizsgáltam a tárolót, a kábeleket, a csatlakozókat, ahogy kérted. Elképeszto, hogy… odafentrol milyen kicsinek látszotok.
- Mit találtál? – szólt Lhikan türelmetlenül.
- A csatlakozókat megrongálták. – felelt Nidhiki. – Bárki is tette, még csak meg se próbálta balesetnek álcázni. Ez egy merénylet volt, Lhikan.
A szó hallatára a Nuurakh Vahkik közelebb húzódtak. A feladatuk ezeknek a robotgépeknek, hogy megorizzék a rendet a városban. Munkájukat hidegen és hatékonyan végezték. Nidhiki fedetlen megvetéssel tekintett rájuk, és el is lökte az egyiket.
- Vissza! – morogta. – Ez nemrég egy élo lény volt. Ti nem értenétek meg.
Lhikan elorenyúlt és óvatosan megfordította a hullát. Szemei azonnal egy kicsiny kotáblára szegezodtek, amely a test alatt hevert. Két szó volt ráírva matorán nyelven:
„Tuyet Toa”.
***
- Fogalmam sincs. – mondta Tuyet, a Víz Toája. – Egy ta-matoránt sem ismerek személyesen.
- Nos, ez értheto. – mondta Nidhiki. – Elég unalmas egy bagázs.
- Gondold át! – mondta Lhikan. – Biztos vagy, hogy nem találkoztál vele? Lehetséges, hogy valami üzenetet akart hozni neked?
Tuyet megrázta a fejét.
- Sajnálom. Nem tudom. El sem hagytam Ga-Metrut már jó pár napja, így nem mehettem a város másik részeibe. Nokamának segítettem a laborok fejlesztésében.
- Rendben. – mondta Lhikan. – Mivel a többi Toa küldetésekre ment, csak mi hárman védjük a várost. Úgyhogy vigyázzatok és ügyeljetek mindenre! Azt a matoránt megölte valaki, és nem hagyhatjuk ezt még egyszer megtörténni.
Késobb, Nidhiki és Lhikan a transzportcso állomás felé tartottak. A Tuz Toája úgy tunt, nem akar beszélni, de ez eddig sosem állta útját Nidhikinek.
- Gyilkos kedvu matoránok. – mondta a Levego Toája. – Ez majd fölpezsdíti a dolgokat.
- Nincs ebben semmi mulatságos.
- Dehogy nincs, merész vezér. – mondta Nidhiki. – Például egy nagyeszu Tuz Toa, aki nem veszi észre a nyilvánvalót.
- Te meg mirol beszélsz?
- Jó, tételezzük fel, hogy ez az egész valami Tuyetnek szóló üzenet körül forog! Mi van, ha a tábla csupán része az üzenetnek?
- Csupán része? Akkor hol a másik fele?
Nidhiki keseruen mosolygott.
- Ta-Metruban fekszik valahol, Lhikan, és nagyon, nagyon halott.
***
Kongu elkésett a munkából. Már fél órával ezelott a helyén kellett volna lennie, hogy tehermentesítse az éjszakai transzportcso áramlás vezérlojét. Így olyan nagy sietségben volt, hogy észre sem vette az útakadályt, még fel nem bukott benne.
Felállt, miközben morgolódott és leporolta magát. Ki hagyna csak úgy az utcán heverni valamit, ahol veszélyes is lehet. Reklamálni akart errol a Vahkinak.
Aztán megállt. Szemei kitágultak a maszkja mögött. A hajnal elso sugarai megvilágították az úton fekvo tárgyat, és Kongu végre meglátta, mi az valójában: egy halott le-matorán, akinek maszkja összetört egy eséstol. Kezében egy kotáblát szorongatott, amire a „Tuyet Toa” szavakat vésték.
***
Lhikan és Nidhiki felületes vizsgálatából kiderült, hogy átvágták a kábeleket, amikben a matorán dolgozott. Ha egyetlen gyilkosság híre megzavarta Metru Nui lakosságát, akkor még eggyé biztosan pánikot eredményez. A Vahki szüntelenül azon volt, hogy kikényszerítse a lakosokat otthonaik rejtettségébol, és munkában tartsa oket.
Lhikan otthagyta Nidhikit, hogy nyomok után kutasson, majd elutazott Ga-Metruba. Tuyet nem volt a Nagy Templomban, se Nokama iskolájában, és egész nap nem látta ot senki. Lakásában kioltották a fényköveket, de egy kis sötétség sosem jelentett gondot Lhikan számára. Beljebb lökte az ajtót, és egy kis lángot hozott létre fényforrásnak.
A hirtelen fényesség megijesztette Tuyetet. A hátsó fal elott ácsorgott, és gondolataiba merülve bámult ki az ablakon. Amikor meglátta Lhikant, megkönnyebbült, de csak egy kicsit.
- Tudhattam volna, hogy jössz. – mondta a no.
Lhikan bólintott.
- Újabb haláleset történt. Tuyet, tudom, hogy nem kedveled Nidhikit, ezért ot otthagytam. Te meg én ezer és ezer éve vagyunk már barátok. Együtt utaztunk, harcoltunk, és egyszer majdnem együtt is haltunk meg. Ha tudsz valamit arról, hogy mi folyik itt, el kell mondanod.
Tuyet lenézett a földre. Hosszú másodpercek teltek el, mielott beszélni kezdett.
- Ha úgy teszek… veszélybe helyezlek. Tán az lenne a legjobb, ha elhagynám Metru Nuit. Akkor biztosan vége lenne.
Lhikan kinyúlt, és megfogta a kezét.
- Réges-rég egy Toa toronyban szolgáltam, amit Fagytelusok ostromoltak. Csapatvezérünk azt parancsolta, hogy hagyjam el az orhelyemet, hogy legyen egy túlélo, aki figyelmeztethet másokat. Fiatal voltam, új volt nekem a Toa lét, úgyhogy szót fogadtam. Én életben maradtam; ok életüket vesztették. És akkor esküt tettem, hogy azután soha sem fogok elfutni semmitol sem. Toa vagyunk, Tuyet – és a Toa nem fut el.
Tuyet mélyen belenézett Lhikan szemeibe. Az Érzékelhetetlenség Maszkja alatt megbúvó arckifejezése láthatatlan volt. Amikor beszélni kezdett, üteme lassú, egyenletes volt, mint a tenger felé csordogáló patak.
- Hallottál már a Nui Korol? Nem? Azt gondoltam, legalább a legendájáról tudni fogsz. – mondta Tuyet. – Bárcsak tényleg legenda lenne…
- Mi az pontosan?
- Mind ismerjük a Toa köveket – szinte bármelyik kobol lehet egyet készíteni. Egy Toa kézbe veszi, és belehelyezi erejének egy töredékét. Késobb arra használhatják, hogy átváltoztassanak vele egy matoránt Toává. De a Toa ko passzív – csak a Toa energia befogadására szolgál. A Nui Ko teljesen más.
Tuyet összehívott egy kisebb ködöt, hogy az érdeklodo szemek ne tekinthessenek be lakájának ablakán.
- A Nui Ko aktív, míg a Toa ko passzív. Nem várja meg, hogy belehelyezzük energiánkat – hanem elveszi azt. Amint aktiválva van, apró energiadarabokat von el minden Toától, aki 3000 kiós körön belül tartózkodik. Olyan lassan muködik, hogy észre sem lehet venni, amíg nem túl késo. Majd azokat az elszívott energiákat átadhatja egy élolénynek – el tudod képzelni? Egy lény, aki több tucat, tán több száz, vagy még több Toa erejével bír?
- És tényleg létezik egy ilyen ko? – kérdezte Lhikan. Már látta is, mekkora kockázat párosulhat egy ilyen tárggyal.
Tuyet bólintott.
- Igen, de a készítoi is rájöttek a veszélyeire. Csak egyet készítettek, és fogadalmat tettek, hogy azt az egyet is elpusztítják. De mielott megtehették volna, valaki ellopta– senki sem tudja, ki. Az évezredek alatt egyik személytol a másikhoz került, és senki sem jött rá, hogy mi lehet vagy mire képes… csak arra, hogy hatalmas és olyan értékes. Majd végül, nem is olyan régen, a hazaszigetemre került… azt mondják.
- Mi köze van ennek a két halott matoránhoz és a nevedet hordozó táblákhoz? – kérdezte Lhikan.
- Nem sokkal az után, hogy eljöttem ide, segíteni neked meg a többieknek a Kanohi Sárkány elleni harcban, egy csapatnyi Sötét Vadász benyomult a szigetemre. A Nui Követ keresték. Amikor nem lelték meg, úgy gondolták, hogy magammal hoztam megorzésre.
- És elhoztad?
- Nem! – válaszolt Tuyet. – Ha valaha is a kezemben tartottam volna azt az átkozott követ, porrá zúztam volna.
- De a Sötét Vadászok azt hiszik, nálad van.
- Küldtek nekem egy üzenetet. – mondta Tuyet. – Megfenyegették a szigetem Turagáját és matoránját. Hét napot adtak, hogy átadjam a követ az ügynökeiknek, és megígérték, hogy segítenek számon tartani a napokat. Ezek a halálesetek… azok a beteg, gonosz – ez egy visszaszámlálás, Lhikan!
***
Nidhiki Toa elhajolt egy sziklaszilárd ütés elol, melyet a Pusztítónak nevezett Sötét Vadász küldött. De nem volt elég gyors, hogy elkerülje a következot is, ami több mint 6 méterre repítette, majd belevágta egy szerszám halomba.
Nidhiki boldog volt Lhikan híre hallatán, miszerint Sötét Vadászok szivárogtak be Metru Nuiba. Bizonyos tekintetben megnyugtató volt tudni, hogy a matoránok nem orültek meg és kezdtek el a társai ellen felállni, még ha a magyarázat erre kissé homályos is volt. Mindenesetre Nidhikinek maradt valami ütnivalója.
Pusztító nagyfiú volt, egy majd’ egy tonnás mechanikus izomtömeg. De még rosszabb volt a szokása, hogy homokká alakul és eltunik a talaj repedéseiben, vagy pedig telekinetikusan gépeket hajigál. Kezdett idegesíto lenni. Lhikan a másik két Sötét Vadász ellen indult, és most már úgy tunt, a Tuz Toájának jutott a könnyebb munka.
És ebben mi az új? gondolta Nidhiki, ahogy talpra próbált állni.
- Kedvellek. – mondta a Toa, miközben egy mini ciklont lott ki ellenfele felé. – Nem beszélsz. Olyan sok Sötét Vadász fazon beszéli le mindig a fülemet harc közben. Biztos azért, mert egyébként csak akkor juttok szóhoz, ha beszélnek hozzátok, igaz?
Pusztító morgott és mentális eroivel egy falat próbált rádönteni Nidhikire. A Levego Toája fürgén lehajolt, megragadott egy gerendát, és ellenfele felé hajította. Pusztító a levegoben kapta el és kettéhajlította.
- Bármivel is táplálnak téged, én is kipróbálnám. – dörmögte Nidhiki.
A Sötét Vadász erosített támadásán. Nidhiki elhajolt, és visszavágott, ahol tudott, mindvégig folytatva szövegelését.
- Aranyos kis ötlet volt a halott matoránnal visszaszámolni. Vagy netán valaki más fejébol pattant ki a dolog? Az eros gondolkodás nem igazán a te sportod.
Nidhiki arra számított, hogy haragot lát majd Pusztító arcán, netán valami Sötét Vadász kaliberu mosolyt. De valami egészen mást kapott: teljes összezavarodottság látszatát, amely legalább két másodpercig tartott, mielott a monstrum ismét harcba lendült volna.
Hát ez meg mi volt? gondolta a Toa.
Pusztító még egy pár roncsfém darabot lökött Nidhiki felé – amiket persze könnyen elkerülhetett volna, de inkább úgy tett, mintha beszorulna alájuk. Amikor Pusztító közelebb lépett, hogy levégezze, Nidhiki egy ciklont lott rá. A Sötét Vadász védekezésül homokká változott és lesüllyedt egy, a járdán nyílt repedésbe, de Nidhiki már felkészült erre. Egy újabb ciklont küldött egy közeli protodermisz medencébe, majd az így létrejövo vízoszloppal beterítette Pusztítót, és a homoklényt sárrá változtatta. A Sötét Vadász erosen küzdött, hogy harcban maradjon, de Nidhiki volt fölényben és nem akart lemondani helyzetérol. Egy pár jól irányzott csapás után vége is volt.
Ekkor tunt fel Lhikan. Legyurt egy Gladiátor nevu Sötét Vadászt, és egy másikat, akinek valamiféle kaméleon ereje volt. A Toa azt mondta, ellenfele egy egyszemu, sárga Rahi formájában tunt föl, de fogalma sem volt, hogy kit akart így lemásolni.
- Ez az összes. – mondta a Tuz Toája. – Vége van.
- Biztos vagy?
- Gladiátor és én… elbeszélgettünk. – felelt Lhikan. – Biztos vagyok.
- Megyünk elmondani Tuyetnek, hogy már elojöhet?
Lhikan Nidhikire figyelt. Volt valami a Levego Toája hangjának lejtésében, mintha belefeledkezett volna valamibe.
- Igen. – mondta Lhikan. – El kell dugnom valahová ezeket a Sötét Vadászokat, amíg el nem döntjük, mit kezdjünk velük, meg meg kell még csinálnom pár fontosabb munkát Dume számára. Aztán elmegyek Ga-Metruba.
- Akkor majd talán ott találkozunk. – mondta a távozó Nidhiki. – Igen… talán.
***
Tovább tartott elvégezni a feladatokat, mint azt Lhikan gondolta. Már leszállt az éj, mire odaért Ga-Metruba. Nidhiki elotte ott volt, Tuyet Toa társaságában állt egy matorán tömeg közepén. Egy ga-matorán feküdt mozdulatlanul a földön. A teste körül lévo tócsából Lhikan arra a következtetésre jutott, hogy egy csatornában végeztek vele. Kezében ismét a már jól ismert tábla volt, rajta Tuyet nevével.
- Mi történt? – kérdezte, de már elore tudta a választ.
- Szörnyu volt. – mondta Tuyet. – Hallottam egy sikolyt és egy csobbanást… kifutottam… de már halott volt. Megfulladt, azzal a… a borzalmas emlékeztetovel a kezében.
- Pont mint a többiek. – mondta Nidhiki, akinek szemei jó ideig összekapcsolódtak Lhikan szemeivel. – Mondd el neki, mikor történt, Tuyet!
- Csak pár perccel ezelott. – mondta a Víz Toája.
- De hát az… - kezdett bele Lhikan.
Nidhiki közbeszólt:
- Borzalmas, de még mennyire. De ne aggódj, Tuyet, Lhikan meg én majd elkapjuk az elkövetoket. Abban biztos lehetsz.
***

Egy óra telt el. Teljes sötétség ereszkedett Metru Nuira és lakosainak lelkére. Ma éjjel senkit sem borított úgy el az árny, azonban, mint Lhikant.
Tuyetet a lakásában találta. O reménnyel telten nézett a Tuz Toájára.
- Megtaláltátok oket? Megállítottátok oket?
Lhikan bólintott.
- Meg. Most már… nem kell semmiért sem aggódnod. Nidhiki és én elkaptuk mindhárom Sötét Vadászt.
Tuyet mosolygott.
- Ez nagyszeru! Akkor a visszaszámlálásnak vége… ismét élhetek. Nem kell többet ebben a sötét kamrában ücsörögnöm – ismét osztozhatunk kalandokon, akárcsak régen.
Lhikan elsétált mellette. Mielott Tuyet tehetett volna bármit is, o lyukat ütött a hátsó falba, és benyúlt rajta, hogy aztán kezét egy vörösen izzó követ szorongatva emelje ki.
- Ezen is osztozunk majd? Ez a Nui Ko, igazam van? Amirol azt mondtad, hogy nincs nálad?
- De te hogy –?
- A ko tele van energiával. Az energia hot ad le. – mondta Lhikan. – Amint tudtam, hogy meg kell keresni, nem volt nehéz dolgom. A ho az én ügyem.
Tuyet felállt. Szerencséjére nem tunt idegesnek vagy elképedtnek. Huvösebb volt, mint a legtöbb jég Toa, akit Lhikan ismert, azt meg kellett hagynia.
- Hogy érted azt, hogy „tudtad, hogy meg kell keresni”? Azt sem tudom, hogy került ide!
- Úgy tunik, igen sok mindent nem tudsz. – mondta Lhikan. – Például, hogy Nidhiki és én elkaptuk azt a három, nyomodban lévo Vadászt – csak hogy ma reggel kaptuk el oket. Így nem ölhették meg ma este a ga-matoránt, és nem hagyhattak ott táblát sem. Nidhiki elmondta, hogy Pusztító értetlen volt, amikor beszélt neki a visszaszámlálásról – így azon kezdtünk gondolkodni, hátha nem is tudott semmirol sem. Az igaz, hogy o és a többiek téged akartak elkapni, de nem ok ölték meg a matoránt.
Lhikan tuzgyurut hozott létre a Víz Toája körül.
- Hanem te, Tuyet.
- Ez badarság! – szólt haragosan Tuyet, összehívva egy vihart, hogy kioltsa a tüzet. – Elment az eszed, hogy ilyen dolgokkal vádolsz?
- Az Sötét Vadászoknak igazuk volt. A Nui Ko tényleg a szigetedre került, és tényleg elvitted, amikor idejöttél. Kellett nekik, és te tudtad, hogy addig nem állnak meg, míg valaki meg nem állítja oket. Tehát elindítottad ezt a számlálást, és Nidhikit és engem utánuk küldtél. Mikor nem mondtunk neked semmit, azt hitted, hogy még mindig szabadok, így folytatnod kellett a visszaszámlálást.
Vízsugár tört elo a semmibol, és Lhikant átrepítette a helyiségen. A becsapódástól leejtette a követ, amit egy vízbuborék fogott el, és vitt vissza gyengéden Tuyet kezébe.
- Azt hittem, Nidhiki problémás lesz, de te nem. – mondta a no mordul. – Olyan bizalmaskodó vagy, úgy hiszel a Toa tisztaságában. Szerintem Nidhiki még magában sem bízik. Jobb, ha szemmel tartod, Lhikan, még megromlik.
- Úgy, mint te? – mondta a Tuz Toája.
Tuyet nevetett.
- Én? A ko energiáival én leszek a valaha élt leghatalmasabb Toa. Gondolj bele – nem támadhat több Rahi szörny, nem lesz több Sötét Vadász, és tán még a Makuta Testvériségét és megszüntetem, mókából. Azt fogom tenni, amit a Hat Királyság Szövetsége próbált, mikor még létezett – törvényt és rendet vetek mindenre, ami él.
- A te törvényed és a te rended. – mondta Lhikan. – Matoránok hulláira épített törvény, és hazugságokra épülo rend – ebbol semmi jó nem származhat.
- Az a te bajod, Lhikan. – fitymált Tuyet. – mindig a szabályokat követed. Mindig másokért aggódsz. Elgondolkodtál már azon, hogy sokkal több jót tehetnénk, ha nem aggódunk a miatt, hogy kik sérülhetnek meg közben?
- Amikor már nem aggódunk a miatt, akkor válunk magunk is bajjá. – mondta Lhikan.
- Nem, nem lesz több baj. – felelt Tuyet, tekintete a kezében lévo kore fordult. – Én leszek majd az abszolút megoldás.
Keze összezárult a kövön. Az elkezdett repedezni, majd karmazsin energiából álló, dicstelen glória jelent meg teste körül. Lhikan kilott egy tuzsugarat, de Tuyet a nélkül térítette el, hogy ránézett volna. Ereje félelmetes sebességgel nott minden egyes másodpercben. Nemsokára elég hatalma lesz, hogy kifújja Lhikant, mint egy csekély lángot a szélvihar.
- Ne tedd meg! – kiáltotta. – Emlékezz arra, mit jelképezünk! Emlékezz arra, ki vagy!
- Nem érdekel, ki vagyok! – ordibálta Tuyet. – Csak az, hogy ki leszek!
A következo pillanat homályos volt. Olyan hangot lehetett hallani, mintha egy hegy szakadna ketté, majd az ajtó átrepült a szobán, és belevágódott Tuyetbe. Nidhiki állt a bejáratban, tornádó forgott körülötte.
- Szia, drágám, haza jöttem. – mondta a Levego Toája.
Lhikan felugrott a padlóról és nekitámadt Tuyetnek, próbálva kieroszakolni a követ szorításából. O oldalra lökte Lhikant, Nidhikit pedig egy árhullámmal kitaszította a kamrából. Ezután ereje kirobbant és az egész lakóház romokba dult.
Tuyet a Tuz Toájának megdöbbent szemei láttára kezdett felemelkedni egy vízoszlop tetején. Egyre magasabbra és magasabbra röpült, s végül úgy látszott, mintha már magukat a csillagokat is elérné. És nevetett, egy mennydörgo, iszonyatos hangon, mely összezúzta Lhikan reményeit és hitét, mintha törékeny kristályból álltak volna.
- Mindig is tudtam, hogy lenéz minket, de ez már túlzás. – mondta Nidhiki. – Kész vagy megdermeszteni a tervét?
Lhikan nem válaszolt. Hanem energiáit arra koncentrálta, hogy elszívjon minden hot a vízoszlopból, amin Tuyet állt. A hatás azonnali volt – a vízbol jég lett. Mielott a Víz Toája válaszolni tudott volna, Nidhiki felkapott egy tömör fém protodermisz póznát, és elorecsapta, darabokra törve a jégoszlopot.
A megdöbbent és egyensúlyát vesztett Tuyet elejtette a követ. Megszakadt vele a kapcsolata, s új hatalma gyorsan távozott, a hirtelen veszteség sokkja pedig elkábította ot. Lezuhant. A ko is esésben volt. Lhikan csak nézte oket, és azon tanakodott, melyiket kapja el – vagy hagyja mindkettot zuhanni. A Toát választotta.
Nidhikinek megfelelt a választása. Elhelyezkedett a Nui Ko alatt, készen arra, hogy kikapja a levegobol. Szemeinek sarkából látta, hogy Lhikan elkapja Tuyetet. A Nui Ko egyre közelebb ért, közelebb… majd egy tuznyaláb ellotte a levegobol.
- Ne! – ordította Nidhiki, próbálva elkapni.
De a ko felülete izzó forró volt, és nem érhetett hozzá egy másodpercnél tovább. A ko földet ért és milliárdnyi darabra hasadt, amiknek vöröses fénye elhalványult, majd végleg kialudt.
- Te –! – dühöngött Nidhiki. – Te hülye, degenerált – mi a fene ütött beléd?
Lhikan tüzes lánccal vette körül Tuyetet. Noha nem értek hozzá, Tuyet nem mozdulhatott a nélkül, hogy megégetné magát, és a láncok fehéren izzó tüze bármely nedvességet azonnal elpárologtatott volna, ha ki akarja oltani.
- Bocs, Nidhiki. Az én hibám. – mondta Lhikan. – Úgy tunik, mostanság igen sokat hibázok.
***
Tuyetet a Kolosszeumba helyezték addig, míg Dume és Lhikan megfelelo büntetést próbáltak kieszelni számára. Annak ellenére, hogy orizték, az éjszaka folyamán nyoma veszett, és azóta sohasem látták. A jelentéseket, amik szerint egy nagy szörnyfajzat tunt fel a cellájában, és elteleportált vele, káprázatnak ítélték, nem többnek.
Lhikan sohasem fog rájönni, mi történt Tuyettel, bár a rejtély egész életében kísérti. De a Verem foglyai azon az éjszakán új cellatárssal gazdagodtak, egy Toával, ki elkövette azt a megbocsáthatatlan bunt, hogy legyilkolta azokat, akiket védenie kellett.

Tuyet is azok között a rabok között volt, akik életüket vesztették, amikor a Nagy Kataklizma összezúzta a Vermet. Van néhány szökevény, akik állítása szerint Hydraxon oldalán harcolt, és a börtönlakók menekülését akarta megakadályozni, ugyanakkor mások szerint o maga is a szökést célozta meg, és egyszeruen nem volt szerencséje.
Mint az oly gyakori az életben, a teljes igazság sohasem derülhet ki… és azok, akik ismerték ot, csak abban hihetnek, amitol könnyebben megy nekik az alvás éjszakánként.

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
 
A Biofan lakossága
Indulás: 2005-04-21
 
Matoran Csevegő
Ha valamelyik Matorannak vagy Agorinak problémája van ide írja meg! Ha viszont csak beszélgetni akar, akkor is! :) Csak szigetlakóknak!
 
Rajongói művek
 
Linkek
 
Rajongói oldalak
 
Képregények
 
Videók
 
Statisztikák
 
Kopizók ellen
 
Fan Rajzok
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre